A gyermekem az esernyőtokjának elvesztése miatt kényszerült egy vers megírására. Az osztályfőnöke azt a büntetési tételt adja fel a diákjainak, hogy az ellenőrzőbe a hiábavaló beírás helyett versben vonjanak le tanulságot. Szerintem jó megoldás és mindenképpen szórakoztatóbb, mint láttamozni egy ellenőrzőt. Így született az alábbi
mű is:
mű is:
Boglya, boglya
Az eszemnek tokja
Így járok én sorra megint,
Balszerencse dolga
Írhatok egy hosszú verset,
Egy bánatos toknak,
Hát legyen ez intő példa,
Mindannyitoknak!
Így szólt hát a bánatos tok:
"Nem vagyunk már barátok?"
Elhagytál és elfeledtél,
Oh, mekkora bűnbe estél!
"Arra kérem, barátom!"
Fogadja be kabátom.
Erre ő azt feleli:
Már csak az kell őneki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése