Az ünnepek arra jók, hogy részben kiszakadjunk a hétköznapok mókuskerekéből és valami mást csináljunk mint a dolgos napjainkon, részben pedig arra, hogy más módon, de ugyanúgy halálra dolgozzuk magunkat azzal, amit a munkánk miatt nem volt módunk elvégezni odahaza. Ezen az ünnepen mindkettőből kijutott nekem egy kevés, de nem bánom. Viszont mellékhatásként igen erős undorítisz kezd kialakulni bennem, illetve ahogy érzem, már begyulladt a munkakedv mirigyem, aminek az egyedüli gyógymódja a pihentetés. Még csak most kezdődött a hét, de már nagyon elegem van belőle. Valaki mentsen meg!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése