Ma 68500 gyerek életében jön el a pillanat, hogy számot adjon a tudásáról. Ma lesz ugyanis a középiskolai felvételik napja. Bár ez a nap is úgy indult, mint a többi, a reggeli pára nyálkás fröcsögéssel hullott, vizes lepellel borítva mindent és mindenkit. Azzal a tudattal indultam ma dolgozni, hogy a hetvenezer gyerek közül az egyik az én utódom lesz. Ma próbálja magát beírni egy nyolcosztályos gimnáziumba. Nem a tudásával van a baj, hanem a hozzáállásán kellene javítania. Okos gyerek (apja fia!) de koncentrálni azt nem tud. Szétszórt, akár a dezodor. Azt hiszem, jobban izgulok ma nála is..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése