Azt hittem, hogy barátok leszünk. Ez az érzés általában kialakul mindenkivel, akihez sikerül közelebb kerülni mint az átlag. Vele baj van, mert bár szóban minden rendben volt, a tettek nem a szavakat igazolták. A viselkedése unfair volt, és erre tegnap még rá is tett egy lapáttal. Ahelyett, hogy odajött volna amikor ketten vagyunk, és megbeszéltük volna a problémát felnőtt ember módjára, inkább a végleges megoldást választotta. Ebédnél, amikor a teljes ebédlő tele volt, az ajtóban megfordult és úgy, hogy mindenki hallja, rákérdezett, hogy ugye azért nem haragszol rám annyira? Azt hiszem, már nem haragszom, de a megfelelő következtetéseket levontam. Egy reménnyel kevesebb..
2009. január 30., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése