A fa

Újra egy aktuális vicc. Az indiánok egy hét favágás után elküldik a legkisebb indiánt, hogy kérdezze meg a bölcs varázslót, hogy milyen kemény is lesz a tél. A fiú megkérdezi és visszamegy a válasszal: - Kemény tél lesz! Hát, vágják még egy hétig a fát, majd újból elküldik a fiút. Az a következő választ hozza:  - Igen kemény tél lesz! Hát, nekiállnak a munkának és újra egy hétig döntik a fákat, majd megint küldik a fiút, de számítanak arra, hogy dolgozhatnak tovább, így immár azzal a kérdéssel is, hogy nem mondaná-e meg, honnan gondolja? A varázsló azt mondja a fiúnak: Igen kemény, zord telünk lesz! Mire a fiú megkérdezi: - Nagy varázsló, a törzs tudni szeretné, hogy miből gondolod mindezt? Hát nem látjátok, ostobák! - szól emígyen a varázsló. - Az erdőben az indiánok már három hete vágják a fát! - Én is vágtam fát. Lassan úgy néz ki a ház környéke, mint egy faraktár, tehát igen kemény, cudar tél várható. De remélem, hogy nem lesz igaza az indiánoknak, sokáig szeretném még ezt a fát fűteni..

Fa projekt

Véget ért a fa projekt első fordulója, mert tegnap sikerült felfűrészelni az összes fát. A kedves szomszéd átjött és az utolsó ölfát is feldarabolta - tulajdonképpen az összeset ő vágta fel - és ezzel véget ért a fűrészgép ezévi vendégszereplése a házunkban. Már csak a hasítás van hátra, amit erőmtől és lehetőségeimtől függően rendületlenül csinálni fogok. A gépet is ki kell ásnom a fa alól, mert mindet az borít - hogy a szomszéd vissza tudja venni azt, ami jogosan az övé. Azt hiszem mély hálával tartozom neki mindenért..

Darage

Az elmúlt napok hideg időjárása miatt kénytelen voltam újra begyújtani a kályhába, pedig azt hittem, hogy erre a szezonra már csak a fa behordása marad, mint ilyen jellegű tevékenység. A gyújtósnak valót a ház mögött tartjuk zsákokban. Azzal a boldog tudattal lapátoltam a kosaramba a száraz faszilánkokat, hogy nemsokára ropogó tűzzé lényegül át. Ám amikor a kályha torkába tömtem bele a tüzelőt, olyan érzést éreztem a kezemben mintha eleven tűzbe nyúltam volna. Gyorsan fogást váltottam a gyújtóson, de az érzés csak fokozódott. Ennek fele sem tréfa, dobtam el a kezemben tartott fát és meglepve fedeztem fel, hogy az ujjamból egy marha nagy darázs lógott ki. Belémdöfte a fullánkját és azon himbálózott. Persze a szemet szemért (tudom, rosszul gondolt) elv alapján azonnal fejbe is kólintottam őt, de hát nem jött baráti szándékkal - mégis mit várt ezek után? Vártam, hogy esetleg anafilaxiás sokkot kapok, esetleg pampuska méretűre puffad a kezem (ahogy ez egyszer már megtörtént a lábammal) de szerencsére semmi ilyen nem történt, tulajdonképpen meg sem dagadt. Úgy gondolom, hogy a darage egy téli álmot alvó anya lehetett - a méretéből következtetve és meglepetésből szúrt, ugyanakkor ő sem volt a helyzet magaslatán. Azóta viszont sokkal tartózkodóbb lettem a tűzifával kapcsolatban.

Ginko biloba

Hallgatom a rádiót és rendszeresen megy egy reklám, amiben a fenti növény nedvét, mint az elme táplálékát írják le. Érdekes ez a fa a 'hülye' alakú levele miatt és amiatt, hogy kétivarú, a gyümölcsének átható macskakaka szaga van. Ezért mindenhova a fiúnövényt ültetik csak, megelőzve a kellemetlenségeket. Ez az elme tápláléka dolog is izgat, mert azt hiszem rám is rámférne egy kis szellemi étkezés. A munkahelyemen az utóbbi időben mindig egy ginkófa alatt parkolok, így rendszeresen telemegy az autóm lehulló levéllel. Eddig csak lesöpörtem ezeket a leveleket, lehet, hogy inkább meg kellene ennem?

Sírni fogok

Fát vettünk és be is hordtuk. Ezúttal megbízható helyről vásároltunk, így előttem mérték le a teherautót és a fát is. Egyet felejtettem el, tesztcélból lemérethettem volna magam - bár megmutatták, hogy a mázsa OMH hiteles. Azt mondták, hogy kétévente hitelesíttetik, nem kevés pénzért. A zokogás oka pedig az, hogy most 36 talicska fa lett a 20 mázsából, a múltkori 30 mázsából viszont csak 35. Nem is kell mondanom, hogy mit is jelent ez. Miért kell valakinek ennyire a pillanatnyi előnyöket nézni? Nem jobban megéri egy tisztes ügyfélkör? Ezek szerint nem.

Fázok

Újabb taggal lett bővebb a kerti gyümölcsfaállomány! Ez mindenképpen nagy eredmény, tekintve a nej szigorú álláspontját, hogy nem akar a kertben gyümölcsöt, mert azzal csak a baj van. Igaz, hogy a munkát én végzem, de akkor is. Ehhez való képest már van egy termő meggyfánk, egy ringló és egy körte - utóbbiak még nem teremtek, idén lett egy som és egy bokor áfonya és legvégül egy szép kis kajszi. Utóbbi a héten került hozzánk és ma ástam be a földbe, úgyhogy jövőre, vagy tán utána - sárgabarackot is remélhetek. Még szeretnék egy pár bokor ribizlit, egrest és málnát - ezzel lenne teljes a boldogságom. A helyüket már kinéztem - azt hiszem kész tények elé kell állítsam ezzel az asszonyt..

A fa

Csak mesterekkel ne kezdjen az ember! A legjobb lenne egy saját erdő, ahol magam vágnám a fát, magam hordanám halomba, magam vigyázhatnék rá, majd én fűrészelhetném és hasíthatnám. A baj csak az ezzel, hogy minden időmet elvenné az, hogy meg akarnám spórolni abszolút megbízhatatlan emberek munkájából adódó kellemetlenségeket. A múlt héten rendeltem hasított tűzifát. Ma reggelre ígérték. Kivettem egy fél napot, rákészültem lelkileg, megcsináltam a helyét, mindent amit kell. De a fuvaros csak nem akart jönni. Amikor felhívtam, megdöbbentő dolgokat közölt. Nem is emlékezett rá, mert elfelejtette felírni, de különben is rossz az autója, így nem is tudná elhozni amúgy sem. Nem tehettem mást, megbeszéltem egy jövő heti új időpontot vele. Azt hiszem, fel kell írni az én naptáramba is, hogy előtte egy nappal újra szólni kell neki. Nem gondoltam volna, hogy én leszek más notesze, de ha kell a fa, akkor áldozatot kell hozni érte..

Boldog fa

Boldogság-e az, ha az ember egyszerűen békén hagyják, vagy szükséges-e hozzá más is? Régi kérdés és tartok tőle, ha embereket kérdeznének meg erről, mindenki mást válaszolna. Van aki inkább egyedül szeretne lenni, vagy aki inkább élvhajhász életmódot folytatna és biztos vannak olyanok is akik inkább társaságban lennének vagy esetleg egy bizonyos másik ember vagy lény társaságát részesítenék előnyben. De vajon mitől lehet boldog egy fa, és hogy láthatjuk ezt rajta? Lehet persze ölelgetni a fákat, de nem hiszem, hogy pusztán ettől jobb lenne a növénynek. Az ilyen akciók inkább minket nyugtatnak meg azzal, hogy minden rendben van, mi mindent megtettünk és ha nekünk jó, akkor nyilván neki is jónak kell lennie. Furcsa, hogy a fák, vagy a növények évmilliók óta nőnek mellettünk, de sosem akartuk azt, hogy boldogok legyenek. Nem is tekintettük igazán élőnek őket, jó helyen keletkező nyersanyagforrások voltak csak. Halálukban tűzifát vagy bútort adtak nekünk, életükben árnyékot vagy gyümölcsöket. Sosem kértek semmit, csak adtak és mi gátlástalanul kihasználtuk és még mindig kihasználjuk őket. Itt élnek közöttünk, némelyek idősebbek mint a jelenleg is élő rokonaink és ez egy pillanatra sem jut az eszünkbe amikor fejszét vagy fűrészt fogunk rájuk. Kivágtam egy fát - nem jut eszünkbe, hogy ezzel megöltünk egy életet. Ha valaki kínoz egy kutyát, a többség felháborodik. Ha egy növénnyel teszi ugyanezt valaki - az szinte természetes, pedig az is élő és talán élő szervezet is. A kutyák szerencséjére, őket cuki állatoknak tartjuk, a fa meg csak egyszerűen egy fa. Nem kellene végre megtudni, hogy mitől lesz boldog egy fa?

Fa(át)vágás

Végre van tűzifánk! Hosszas egyeztetések után a fát szállító kisiparos elhozta a nekünk szánt mennyiséget és leborította az udvaron. Egy kedélyes délelőttöt töltöttem a logisztikával - manapság így mondják divatosul azt, hogy valaki a helyére trógerol valamit. A munka ugyanaz, de sokkal jobban hangzik. Úgy gondoltam, hogy a sok hit után némi bizonyosságot próbálok szerezni arról, hogy a nekünk szállított mennyiség valóban arányosítható-e azzal, amiért fizettünk. Mázsám nem lévén a mennyiséget becsültem. Számoltam a talicskákat amiket hátratoltam, majd lemértem egy talicska súlyát és érdekes eredményre jutottam. Egy talicskányi fa kb. 50 kilóra jött ki. 17 talicska volt az a nagynak látszó fahalom. Azt elfogadom, hogy esetleg egyet elszámoltam, és két talicska fát hozzászámolok mint kerekítési eltérést. Az összesen egy tonna fa. Mivel mi 12 mázsát vettünk, két mázsa így is hiányzik, amivel nem tudunk elszámolni. A fuvaros esküdözik, hogy márpedig annyi volt az annyi. Szerintem meg át lettünk verve egy kissé. A számolásom elég sok felfelé kerekítést tartalmazott és így sem jött ki a várt eredmény. Azt nem értem, hogy van az, hogy ilyen vásárlásnál, ha utánaszámolok mindig az jön ki, hogy rosszul jártam. Jó lenne, ha egyszer az jöhetne ki, hogy én járok jól! Vagy csak ne számolgassak?