Szívás

Mint egy szivattyú. Vagy épp nem. Tegnap jutott először eszembe, miután folyamatosan mondtak mindenféle esőt, záport meg zivatart és persze nem esett egy csepp sem, hogy összerakom a kutat. Elővettem a szivattyút, amit télen nagy gondosan felújíttattam (komplett öntvényházat cseréltek rajta, mert nem szívott eléggé.) és üzembe helyeztem. Azaz csak szerettem volna, mert mint kiderült, az új öntvényház repedt volt. Sejtettem azt, hogy lesznek ebből problémák, hisz amikor kész lett, még a legvadabb tél volt, így ki sem próbáltam a cuccot, csak betettem a fűtött garázsba. Most tavasszal meg kiderült, hogy repedt, így rögtön tudtam, hogy ezt a mester rám fogja tolni. Ma elvittem a szerelőhöz, de így legyen lottó öttalálatosom! Persze a szivattyú szétfagyott a télen, a sérülés nem akkor keletkezett, meg effélék. A mester halál ideges volt, csapdosott, majd foghegyről odavetette, hogy majd értesít. Igaz, hogy nem használtam, nem volt benne víz, fűtött helyen tároltam és tulajdonképpen tél sem volt, szóval vitatnám a szétfagyást. Mindenképpen az én hibám, mert nem előttem nyomáspróbázva vettem át, csak a kezembe nyomták, hogy készen van, én barom meg elhittem ezt és hazavittem. Innentől kezdve bármi van is, az az én hibám lesz. Volt egy keveset szívó szivattyúm, amit drága pénzért felújíttattam egy teljesen rosszra. Na ez a szívás..