Sok van ami hatalmas az ember életében vagy a világmindenségben! Lehet hatalmas egy érzés, egy gondolat vagy felismerés. Hatalmas és persze végtelen a világűr, amikor először feltekintünk a csillagokkal borított égboltra (és legyűrjük az érzést, hogy mi vagyunk a világmindenség központja) következik a felismerés, hogy mennyire kicsi pontok vagyunk mi és minden milyen óriási! De van egy őserő, ami mindennél nagyobb. Nagyobb mint a végtelen világűr, nagyobb minden elképzelhető vagy elképzelhetetlen nagyságú dolognál, kvadrillió nagyságrenddel nagyobb, mint a legnagyobb dolog, önmagát is beleértve és ez az őserő itt él közöttünk, a mindennapjaink része, naponta találkozunk az erejével. Ilyenkor, ha idáig eljutok a magyarázattal, jönnek rá a nőnemű ismerőseim, hogy ők bezzeg tudnak erről valamit. Ilyenkor jön az elpirulás, a pillák rebegtetése és a halkan elsuttogott szó: Biztosan a szerelem, a szeretet erejéről van szó! - Persze, nyilván lehetne az is, de nem. Egy sokkal egyetemlegesebb dolog a megfejtés. Az emberi hülyeség ez az erő! Mondhatnék rá példát, akár a közelmúltból is, de most nem fogok. El kell fogadni axiómaként. A világegyetem örök és végtelen, de a hülyeség sokkal örökebb és végtelenebb. Punktum.
2015. március 6., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése