Kő? Kőről jut eszembe a legutóbbi legemlékezetesebb köves kalandom, épp pár hete Olaszországban. Bár meglehetősen hideg volt, mégis jól szórakoztunk. El voltunk vágva a külvilágtól, se bolt, se semmi vásárlási lehetőség, tulajdonképpen, ha a környezetünkben nem beszélnek pont olaszul, szinte bárhol lehettünk volna a világban. Foglalkoztatott a dolog, hogy valami szuvenírhez vajon hogy fogok jutni? Ám egy leszállás alkalmával a műértő közönség jelezte, hogy az ernyő középső cellái egyikében van valami levélféle - ez világosan látszik.
Furcsállottam a dolgot, de a behajtásnál először nem is tűnt fel, de aztán meglett. Egy jó nagy, másfél ökölnyi kő került be a cellába, ami egész a kilépőélig csúszott le. Még a képeken is világosan látszik. Az ernyő repülési tulajdonságait jelentősen nem befolyásolta a plusz teher, előtte majdnem negyven percet repültem és azért szálltam le, mert nagyon fáztam. A követ természetesen kivettem és először el akartam hajítani, de szóltak, hogy ne dobjam el a szerencsémet, ha már sikerült lehozni a hegyről. Így hazahoztam és most remek szuvenírként emlékeztet erre a nagyszerű túrára..
Furcsállottam a dolgot, de a behajtásnál először nem is tűnt fel, de aztán meglett. Egy jó nagy, másfél ökölnyi kő került be a cellába, ami egész a kilépőélig csúszott le. Még a képeken is világosan látszik. Az ernyő repülési tulajdonságait jelentősen nem befolyásolta a plusz teher, előtte majdnem negyven percet repültem és azért szálltam le, mert nagyon fáztam. A követ természetesen kivettem és először el akartam hajítani, de szóltak, hogy ne dobjam el a szerencsémet, ha már sikerült lehozni a hegyről. Így hazahoztam és most remek szuvenírként emlékeztet erre a nagyszerű túrára..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése