El sem hiszem, hogy megéltem a századfordulót! Nem mintha csak most esett volna le, nagyjából 13 évvel a bizonyos esemény elmúltával, csak épp a múltkor jutott eszembe a dolog, hogy mit is jelent nekem a huszonegyedikben élni. Az előzetes várakozások ellenére nem járunk űrhajóval. Sokaknak az a lehetőség is sok, amit a múlt századi helyváltoztatási technikák adnak a kezükbe, úgyhogy ez akár még jó is így ahogy van. Viszont az információs technológiákat mindenképpen a pozitív oldalra vésném fel. Belegondolva, manapság olyasmit használunk nap mint nap, amit húsz évvel ezelőtt el sem hittem volna, körberöhögtem volna az illetőt, ha elmondja nekem. Most meg vígan autózom a Bakonyban egy olyan autóval (fiatalkori vágyam volt egy kocsi, ami legalább nyolcvannal fel tud menni az érdi dombon!) ami minden tekintetben túlteljesíti ifjúkorom elvárásait, közben az autórádión a bluetooth-os telefonon keresztül, az internetről jövő rádióadást hallgatom. A kocsit betölti Ludovico Einaudi művészete, a táj gyönyörű. Na, azt hiszem ezt jelenti a 21. század nekem..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése