2014. július 11., péntek

Kerítés

Kerítések mindenhol vannak és le is kell őket festeni. Mark Twain remekül megírt regényében is felmerül a dilemma, hogy lehet a megalázó munkát átpozicionálni és előnyt, sőt mi több, érdemet faragni belőle. Ezt a regény főszereplője remekül megoldotta, a környékbeli srácok meg kellett, hogy vesztegessék Tomot, hogy átadja nekik a festés felelősségét. Azt hihetné az ember, hogy ilyesmi is csak egy gyerekregényben, a XIX. században játszódhat le, de kis csavarral ez a mai korban is megtörténhet. Kis csavarral - mondom, de ez a csavar alapvetően megváltoztatná a regényfolyamot. Mondjuk, az adott kerítés már le lenne festve és egy szereplő, miután beszélt Tommal, aki mondta, hogy nincs épp festeni való, de odamehet és pihenhet az árnyékban, ha szeretne. Hősünk inkább bepanaszolná Tomot Polly néninél, kisebb családi perpatvart indítva ezzel el. Az ürügy természetesen a festés lenne, de az olvasók sejthetnék, hogy a mögöttes tartalom a lényeg. A munka csak kifogás, hisz az új szereplő csak egy jót hűsölne a kerítés árnyékában, de közben végig a festést emlegetné, na meg azt is, hogy tulajdonképpen Tom megígérte neki, hogy festhet és milyen disznóság az, hogy nem juthat a munkához éppen most. Az sem érv, hogy Tom ezt sosem ígérte meg, illetve a munka el lett már végezve, hisz nem akkor kell kerítést festeni amikor valakinek éppen festeni való kedve van (Az olvasók persze tudják, hogy nem ez a helyzet!) hanem akkor, amikor már pereg a festék, mállik a vakolat. Persze Polly néni nekiesne Tomnak, pár pillanat alatt nagy purparlé kerekedhetne, mindenki megutálna mindenkit, miközben emberünk nevethetne a markában, majd közölné, hogy akkor ő oda sem megy a helyszínre inkább. De szerencsére Tomnak remek az emlékezőtehetsége és tudja azt, hogy fog még kelleni kerítést festeni máskor is, nem biztos hogy akkor, amikor az árnyékban hűsölni is lehetne. Jól fog jönni a felajánlkozás később is, hisz Tom tudja, hogy a festés akkor is szar meló, ha épp jó a marketingje, aki meg nagyon dolgozni szeretne, azt kár lenne visszafogni ebben. Míg világ a világ, eztán Tom mindig szól majd hősünknek arról, ha festheti a hőn áhított kerítést.  - A megfilmesítés joga még eladó..

Nincsenek megjegyzések: