Újra túl vagyok egy hagyományos bulin. Én csináltam belőle hagyományt azzal, hogy minden évben megtartom, több kevesebb sikerrel. A több magában a partiban, a kevesebb a szervezésben keresendő. Épp ezért az utóbbit már nem is én végzem, de így is kiábrándító látni azt, hogy a jelentkezők száma úgy olvad el, mint az első tavaszi napon a kertben maradt hókupac. A nagynak indult várakozással szemben maroknyi ember jelenik rendre csak meg. Idén a kaja nem aratott osztatlan sikert - először próbálkoztam ilyen eseményen lecsóval - mondjuk ki - a lecsó nem partiétel akkor sem, ha meglehetősen gazdagon, tojással, kolbásszal, sajttal és húsos szalonnával volt dúsítva. Most először nem üvöltött mindent túl a zene és lehetőség volt végre társasjátékozni, kártyázni is. Soha rosszabbat ennél..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése