Hogy kedves olvasóim nem maradjanak le abszolút szürke és jellegtelen napjaim egyik fontosabbnak vélt részletéről sem, így ma lesz nem szakmai poszt is. Illetve, ha úgy vesszük, ez is egy szakma, de ez egy másik - jelen esetben a favágóé, vagy a jövőre gondoló ember, a homo collectus, azaz a készletező ember válasza a jövő kihívásaira. Szóval a múlt ünnepet, mint a munka ünnepét tartottam meg. Noha a történelem és a hagyomány szerint az május elsejére esik, a fát most kellett felhasogatnom és elraknom, így ez is egy munkaünnep, csak nem tavasszal, hanem ősszel. De végre kész, minden takaros rendben áll és újra találhatok magamnak valami otthoni elfoglaltságot, amibe el lehet pusztulni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése