Szeretek mobiltelefont találni! Szombaton is sikerült egyre ráakadni az egyik kedvenc áruházunk parkolójában hevert az autónk mellett a földön. Női telefon volt, fekete tokban, csillogó strasszokkal kivarrva. Erős parfümillatot árasztott, ami még inkább megerősített abban, hogy csak egy hölgy veszíthette csak el. Mindig a kollégám példája jut ilyenkor az eszembe, aki ezeket a talált telefonokat értékesíti azzal a felkiáltással, hogy 'az ő hibája, minek veszítette el?'. Ez, és a neveltetésem tartja bennem a lelket, hogy ne kelljen az, ami nem az enyém, így ebben az esetben is megpróbáltuk kideríteni azt, hogy kié is a készülék. Szerencsére nem volt kóddal lezárva, így nem kellett bevinnem a rendőrségre, hanem a névjegyzékben személyes bejegyzést kerestem. Az elsőre talált 'Mama' nem vált be, de Marcsi másodjára már felvette és megígérte, hogy értesíti a tulajdonos. A hangján érződött, hogy meg van lepve azért, mert vissza akarom adni a készüléket - úgy látszik, hogy ez lenne a ritkább? - Remélem nem. Megadtam a számomat és nemsokára jelentkezett is a telefon eredeti gazdája. Ugyan közben hazaértünk - így el kellett jönnie hozzánk, de legalább örülhetett annak, hogy végre a kezébe foghatta nemrég elveszített telefonját. Remélem máskor jobban fog rá vigyázni..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése