Bűntudat

Tegnap egész nap bűntudatom volt amiatt, hogy nem írtam postot. Úgy a napi tevékenységem részévé vált, hogy hiányérzésem lett, illetve úgy éreztem magam mint egy diák, aki elsunnyogja a házi feladatát és az Damoklész kardjaként a feje felett lebeg. Témám lett volna, mert általában van ötletem, sokszor több is, de egyszerűen időm nem volt arra, hogy a sorokat képernyőre vessem. A tegnapi nap nagy része olyan improduktív munkával telt, ami szükséges ugyan, de rendkívül fárasztó és lélekölő. Azt hiszem, hogy vagy meg fogok őszülni teljesen pár év alatt, vagy a guta üt meg. Szép kis kilátások, de legalább úgy tűnik, mintha lenne választásom..