Halálvirág

Ma volt alkalmam egy nagyobb sétát tenni a kedvenc városomban, ahol fiatalként nagyon sokat mászkáltam. Kisvárosban kétféle módon lehet közlekedni eredményesen, biciklivel vagy gyalog. Ez nagyjából most is igaz és akkor sem, de most sem féltem egy kis gyaloglástól. Elcsodálkoztam, hogy mennyire megváltozott minden. A lépcső, ahol annyit jártam le és egy elhanyagoltságában is szép temető mellett futott le, az egyik oldalon családi házak kertjébe lehetett belátni. Ahogy a suliba majd később a vonathoz is mentem láthattam, ahogy érnek a gyümölcsök, tavasszal az eper, ősszel a szőlő. Most a temető oldalán vaskerítés, a másik oldalon betonfal van, a temető helyett pedig egy üres, füves tér. Az útba eső tereken eddig kölkök rúgták a bőrt (Szinte minden helyen volt efféle focipálya) most virágágyás, benne rózsatövekkel. Látszik, hogy öregszik a lakóközösség, aki eddig focizott, most rózsát nevel. A rózsa igazi halálvirág lett. Egy terület haldoklik ott, ahol a játszóterek helyett rózsaágyások teremnek..