A büfénkben ilyen is van! Sajátos, akár csak a Matolcsy-féle, ugyanis azt sem tanítják a tankönyvekben, vagy ha tanítják, akkor nem így, esetleg a rossz példák között említik - de nyilván ők tudják rosszul, mert egyszer még a csodájára fognak járni. Biztos. Szóval nálunk úgy működnek a dolgok, hogy nem azokat a termékeket veszi a büfés, amik amúgy fogynának, hanem olyanokat is, amik meg nem. Nem arról van szó, hogy újakkal próbálkozik, hanem arról, hogy a jól fogyó ishler mellé, cipőtalp állagú tiroli rétest is vesz, ami 'hetekig' érintetlen marad a frigóban. Aztán később már nem rendel islert, mert a tiroli nem fogyott még el. Aztán ott van a töküres hűtő a bánatos rétesekkel. A másik ügy a somlóik ügye. Egy tálka most lett 400 ft. Ez, hogy sok-e vagy kevés, nem tudom, de tekintve, hogy az Isten háta mögött vagyunk és gyalog más alternatíva nincs, így akár jó árnak is lehetne mondani. Amikor vettem, de nem volt a büfésnek tejszínhabja, olcsóbban kaptam meg. Viszont, amikor volt hab, de én nem kértem habot, akkor meg teljes áron. Én a két helyzet között nem láttam túlságosan nagy különbséget, de hát én közgazdaságilag korlátolt vagyok. De vizsgálódom serényen..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése