Sok dolog van amit érdemes megismételni és sok amit nem. Ilyen például a tegnap történ esemény is, ami korántsem úgy végződött, ahogy a kezdete után gondolhattuk volna. Az utódról mentem volna levetetni a gipszet, mert végetért a rá kiszabott penzum, már ami a gipsz hordását illeti. Simán bejutottunk, lehullott a kezét rögzítő bilincs, elkészült a röntgenfelvétel is, majd aktív várakozás következett. Gyanússá válhatott volna a dolog már akkor, amikor nem akartunk sorra kerülni, az is előttünk ment be, aki később érkezett. Egyszer csak megjelent az orvosunk és közölte, hogy gond van. Nem szeretem a gondot! Kiderült, hogy a csontvégek ahelyett, hogy összeforrtak volna inkább elmozdultak drótostól, mindenestül úgyhogy az aznapi program halasztva, a gyerek ottmarad és felveszik a műtéti programba. Szerencsére nem kellett hajnal kettőig várni a műtétre, de most pontosan ugyanott tartunk, akol öt héttel ezelőtt. A fene enné meg!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése