A híd egy fontos dolog. Át lehet kelni rajta a túlpartra, összeköti, kapcsolatot teremt a két part között, tehát a feladata fontos. Van nekünk egy kormányunk is. Az emberek többsége azzal a tudattal szavazott rájuk egy esztendővel ezelőtt, hogy végre történik valami, végre felújítják azt a rozzant hidat ami összeköti ezt az országot, összeköti az emberek lelkét. De nem ez történt, nem ez történik. Először megpróbálták elfoglalni az egészet, a rajta serénykedőket egyszerűen a vízbe lökdösték, állítólag a híd érdekében. A parton állók azt képzelték, hogy mindez értük történt és az újak rendelkeznek valami régóta érlelt tervvel, amit eddig titokban tartottak, hogy az ellenfél el ne orozhassa azt. Mára felsejleni látszik, hogy nincsen semmiféle terv és a híd is marad olyan amilyen. A régi lyukakra pallókat fektettek, amit máshonnan vettek el. Elcsenték az emberek megtakarításait - szigorúan az ő védelmükben - hiszen sokkal jobb helyen van az náluk. Most az új szabályokat fogalmazzák, illetve a rozoga hídra tölteteket szerelnek fel, robbantózsinórt húznak, aknákat telepítenek azért, hogy netalán az utánuk jövők nehogy tehessenek valamit ezzel a rozzant tákolmánnyal és közben azt szajkózzák, hogy ettől lesz jobb az országnak. Miközben a híd szépen és csendben összeroskad, grállovagjaink békésen harácsolnak és gyűjtögetnek, mert szerintük akinek nincsen semmije az annyit is ér!
2011. április 12., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése