Valamit csinálni nehéz és felelősségteljes dolog! Pont úgy, mint semmit sem tenni. Ez talán még nehezebb, főleg azért, mert az ember óhatatlanul tehet valamit és akkor ezzel megsérti a tilalmat, ami a definíciót azzá teszi ami. Tegnap az oldalbordám - ilyenek ezek a makrancos csontok, de még szerencse, hogy az egyik kedvencem az oldalas - este felcsattant - Igazán te is csinálhatnál itthon valamit! - Nos végiggondolva a tegnapi napot, csak az alábbiakat tettem. Mikor hazaértem a munkából, kiszedtem a leállt mosógép tartalmát, a mosogatógéppel is hasonlóan cselekedtem. Megraktam a tüzet, enni adtam a macskának, elmentem a gyerekért, majd őt is megetettem. Elmostam pár edényt, és ebédet készítettem a másnapi napra és kiakolbólítottam a macskákat lefekvés előtt, kiporcióztam a másnapi ebédet és hideg helyre tettem. Ez mind belefér egy nőnek a semmiről alkotott világképébe! Elgondoltam, hogy vannak olyan férfiak, akik meg vannak pusztán attól becsülve, hogy hazamennek és passzívan nem csinálnak semmit, csak söröznek és meccset néznek, míg az én aktív semmi csinálásom is ugyanennyit ér. Azt hiszem rájöttem arra, hogy egy munka akkor valami és attól lesz nem semmi, hogy egy nő csinálja. Sajnos ez is az élet egy kegyetlen igazsága!
2011. február 23., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése