Egy beszélgetés során merült fel a kérdés, hogy mi miért is nem szeretjük a kígyókat? Igazából nagyon férfias állat, hisz csak farokból áll és hasznot is hajt, hiszen rágcsálókat eszik. De ennek ellenére mégsem szeretik. Mert ugye ott volt az a kis affér a teremtés körül, amikor Évát az álnok dög bűnre csábította és ezt nem tudják a világ katolikusabbik felén megbocsájtani. A hatalmas bűn a tudás almájának a fogyasztásából következett, mert mennyivel jobb lenne a paradicsomban üldögélni félhülyén, időnként 'gooombaa' kiáltásokat rikkantva egymásnak, az együgyűek boldogságával. Ehelyett kezünkben van a tudás fegyvere és a tanulás lehetősége amivel felfedezhetünk távoli galaxisokat és a tengerek mélyét egyaránt. Ahelyett, hogy örülnénk ennek, utáljuk azt aki ezt elérni segített, és visszasírjuk a boldog gomba kort, belerúgván abba aki kiemelt maguk közül. Az ember sosem tudta megbecsülni a segítőtársait. De én azért köszönöm, kígyó!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése