Az ünnepség

Ünnepségre készül a család. Ismerősök jönnek hozzánk, hogy vendégül láthassuk őket és ők megemlékezhessenek az utód neve napjáról. Sokan nem tekintik a névnapot igazi ünnephez, hisz nem kapcsolódik hozzá semmilyen erőfeszítés vagy történés, csak van és kész. Mi azt az elvet valljuk ehelyett, hogy ez is csak egy alkalom az összejövetelre és arra, hogy megmutathassuk, hogy szeretnénk élni - mint ahogy ezt egyszer egy nálamnál bölcsebb ember kifejtette volt. A gyerekkori ünnepekre visszaemlékezve: Számunkra mindig két részből állt. A publikus részből, amikor együtt ültünk le a vendégekkel és a szüleink az erényeinket és botlásainkat ecsetelték az egybegyűlteknek, illetve a jobbik részére, amikor is elvonulást kaphattunk a nyilvánosság alól és a szobánkban játszhattunk az esetlegesen vendégségbe érkezett rokongyerekekkel együtt. Pár év, pár gondolat és ma már én vagyok az, aki nagy kegyesen elbocsájtja a gyereket a társaságból. Hogy repül az idő, de szívesen lennék újra gondtalan ifjú!