Megölték bennem a lelkesedést azt hiszem. Vannak szavak amik jobban fájnak akármilyen fizikai fájdalomnál, mert ezek idővel elmúlnak, de a szó az ott marad örökre bennem kitörölhetetlenül. Különös gondatlansággal végezte fontos feladatát - hangzott a kitétel és ez az amit nem tudok elfelejteni. Igazságtalannak érzem ezt, nagyon igazságtalannak. Tudom, aki felületesen nézi, az nem látja a bele fektetett munkát, a hétvégi töprengéseket, a távolról végzett fejlesztést, semmit. Neki csak az a lényeg, hogy menjenek a dolgok, és a dolgok mennek is. Egy levelet megírni könnyű de belegondolva élni igen nehéz. A lelkesedés meghalt bennem. Odahaza már nem gondolok a munkára, szabadságra kitalálok más rejtvényeket magamnak. Meghalt bennem a lojalitás, a munkakedv. Talán így nem leszek gondatlan. Végül is ez is egy eredmény.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése