Tegnapra kívánkozott volna ez az írás, de ma kapott helyet. Ezen a ponton kell megemlékezni azokról, akiknek tegnap kezdődött az iskola. Három hónap gondtalan semmittevés után tegnap ültek vissza az iskolapadba azok a lurkók akik egyelőre csak tanulják mindazt amiből én és sokan mások élni kénytelenek. Visszagondolva a számtalan tanévkezdésemre mindig várakozással teli utálkozással vártam ezt a napot. Talán iskolába járni szerettem, de tanulni azt nem, és valljuk be ez a tevékenység mára egyre inkább az utóbbiról szól. Teljesítményelvű világunkban már csak az eredmény számít és gyerekeinkből is tanulógépeket nevelünk. De mit tehetnénk mást, ha ez az elvárás, ezen kívül nem élhet meg másból? Egy kommunát kellene alapítani, egyre inkább ezt érzem..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése