A gyerek, mint frissen érettségiző, megkapta az alkotmány, azaz a gránitszilárdságú alaptörvény díszkiadását, így volt alkalmam belepillantani. A kivitele meglepően szép és szép képek is vannak benne, szóval egész igényes munkának tűnik. Látszik, hogy van benne anyag és valakik nem csak alibiből készítették, hogy igazoljanak egy nagyobb mértékű készpénzfelvételt. Akár még örülni is lehetne neki, bár vannak averzióim. Noha tisztában vagyok azzal, hogy fontos a magyarságtudat, úgy gondolom, hogy például az sokkal fontosabb lenne - nézve az internetes postok, kommentek jelenlegi áradását, hogy a külsőségek helyett a magyarságunkat a helyes magyar beszéddel kimutatni. Nem vagyok egy nyelvtannáci és egészen biztosan én sem írok hibátlanul, de azért valahol húzni kéne egy határt. Szóval maga a könyv. Amit nem találtam benne, az a pótlapok helye, vagy maguk a pótlapok. Minden valamirevaló könyvhöz szokott járni hibajegyzék, amit a kiadás után felfedezett hibákról vagy változtatásokról adnak ki. Ebben le szokott lenni írva az, hogy a tizedik oldalon a második bekezdésben hiba, változás, stb van, és erre (meg erre, meg erre.. ) változott. Bár ahogy már jelenleg a gránitszilárdságú hetedik módosítása után vagyunk, a könyvet a keményborítós kiadás helyett inkább gyűrűs matrica- vagy receptgyűjtő album formátumban adtam volna ki, mert így sokkal egyszerűbb lenne az aktualizálás és milyen jó üzlet lehetne a pótlapok kereskedelme. Bár, ahogy mennek a dolgok, ez eddig sem volt egy rossz üzlet. Ráadásul, ha elfogy az alkotmány, oda lehet adni az óvodásoknak a polgári törvénykönyv díszkiadását, a nyugdíjasok megkaphatnák az új büntető törvénykönyv ürgebőrbe kötött verzióját és a frissen szabadult elítéltek kaphatnának egy példányt a nemzetközi gazdasági jogszabálygyűjteményéből. Kár lenne itt megállni!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése