Van, amikor egy szó sok mindent ki tud fejezni. Voldemort nagyúrról is úgy nyilatkoznak egyesek, hogy ő az, akit nem nevezünk a nevén, de Dumbledore professzor mondta, hogy nem kell félnünk a névtől, ez az első lépés afelé, hogy ne féljünk a személytől sem, szóval azt hiszem én is belevágok a lecsóba. A dolog az emberiség nagy kérdései közé tartozik, de fel kell tenni akkor is, ha senki sem szeret beszélni róla. Ha emberek állnak egy hídon és nézik az alattuk csendesen örvénylő vizet, mindig lesz egy olyan, aki a tömegből a korlátnál áll, aki ahelyett, hogy lelkét kitárná a természet felé, inkább egy jó nagy adag vajas turhát köp a víz tetejére, hogy a többi ember ahelyett, hogy átszellemülve merengene a természet ezer arcán, az ő nyálcsomóját figyelje, ahogy pörög, forog és szépen eloszlik, esetleg fennakad valamin, miközben többnyire a csendet idióta röhögés töri meg. Miért szükségszerű ez?
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése