Lábaim vannak. Két dologgal több, mint amit Jörg Jörgensen svéd váltókezelő el tudott mondani, miután elhaladt a Stockholm Göteborg gyorsvonat. Igaz ő mást is mondott, de azt mint nem idevágót töröltem. Szóval a lábak. Nem mondom, hogy folyvást láb alatt vannak, mert nem igaz, inkább jellemzőbb, hogy én vagyok felettük. A legtöbb ember persze fel sem fogja a dolgot, teljesen természetes, hogy van lába. Legfeljebb akkor érzi a dolgot igazán a magáénak, amikor lendületből belerúg az ágyéba.. Nos, én ennél többször szoktam érezni, de nem jólérezni. Általában fáznak, mind a kettő és viszonylag állandóan, vagy fájnak bokatájékon - ilyenkor sántikálok, jóban/rosszban, ahogy tetszik. Tegnap például folyamatosan olyan érzésem volt, mintha egy nagy vödör melegvízben áznának, folyamatos és bizsergető melegség járta át őket. Nem mondom, sokkal jobb állapot volt, mintha fáztak volna, de cseppet sem jellemző helyzet, így némileg nyugtalanító is egyben. Miért nem csak akkor fáj, ha belerúgok valamibe? Adják vissza a normális működésű lábakat, ezeket meg vigyék ahova akarják..
2014. október 10., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése