2014. október 3., péntek

Cipzár

Volt ugye annak idején a gombos slicc. Meg kellett szokni, be kellett járatni, így az ember sosem maradt szorult helyzetbe, mert legalább olyan sebességgel működhetett, mint a vadonatúj találmány. Egy gyors rántó mozdulat és nem kell tovább féllábon táncolni a fajansz előtt. Aztán persze jött a cipzár  és a gond a múlté lett, eszünkbe sem jutott többé. Egészen addig, míg újra nem jött divatba a gomb, így megint használhatjuk a régmúlt idők megoldását. Kinyitni tényleg szinte mindegy, de a bezárás már korántsem olyan egyszerű. Ezért is favorizálom jobban a cipzárt, de a sors egy különös fintora miatt sokkal több gombolós nadrágom van mint cipzáras. De mi ebben a hír vagy a meglepő? Hát az, amikor az ember elfelejti milyen nadrág is van rajta és az egyetlen cipzáras pantallóját egy nagy, egymástól elfelé irányuló rántással nyitja ki, mintha gombos lenne. Az ezután következő negyed- vagy félórát ajánlanám minden érdeklődő szíves figyelmébe..

Nincsenek megjegyzések: