A transzatlanti távírókábel megnyitása után, a forgalmazással foglalkozó távírászok megfigyelték azt, hogy a továbbítani kívánt iratokban, noha különféle emberek írták, mégis mennyi hasonló szófordulat van. Mivel az emberi fejlődés alapja a lustaság, ezért rájöttek, ha ezeket a részeket lerövidítik, sokkal kevesebbet kell pötyörészniük, a másik a drót végén mégis tudni fogja miről is van szó és elő tudja állítani az eredeti szöveget. Ez lett az alapja egy csomó máig használt rövidítésnek. A hasonló fordulatokat, kifejezéseket számokkal látták el, így nem kellett leírni azt, hogy kezicsókolom, ha a rövidítések között 13-as számmal szerepelt, elég volt a 13-at elküldeni és a vevő tudhatta mit kell írni a távirati lapra. Mindez a rövidítésekről jutott az eszembe. A közlekedés témáját is lassan beszámozhatnám én is és nem kéne ennyit írni meg olvasni, elég lenne azt mondanom, hogy 256! és mindenki tudhatná azt, hogy ma miért is morgok. De addig, kénytelen leszek papírra vetni mindent, még ha az ismétlésnek is fog tűnni. Ugyanis az élet is folyamatosan ismétli saját magát és tenni ellene nem tudunk. Az Úr minden egyes áldott napján, ha munka van, akkor napjában kétszer megteszem a munkahelyem és a lakásom közt feszülő utat, jellemzően autóval. Tömegközlekedés erre nincs, vagy korlátozottan fordul csak elő. Mondhatni, a tömegközlekedés helyett itt a tömeg közlekedik. Na de hogy?
Néha az az érzésem, hogy egyes emberek nem ugyanott és nem ugyanúgy tanultak meg autót vezetni, valami párhuzamos univerzumban szerezték meg a járművezetési ismereteiket, ha ennyire fogalmuk sincs arról, hogy egy bizonyos forgalmi helyzetben kinek és hogyan van elsőbbsége. Amikor egyetlen verzió marad csak - mivel a delikvens lassítás és oldalra nézés nélkül száguld be a körforgalomba, mintha az ott se lenne és mintha én nem haladnék felé a körforgalomban, a jogszabályok által védett oldalon - az, hogy erős fékezéssel oldjam meg az energiamegmaradás törvényének gyakorlati prezentációja nélkül a helyzetet, ráadásul fogalma sincs arról, hogy mi a problémám, sőt, neki áll feljebb. Az ember esze megáll és körülnéz..
Néha az az érzésem, hogy egyes emberek nem ugyanott és nem ugyanúgy tanultak meg autót vezetni, valami párhuzamos univerzumban szerezték meg a járművezetési ismereteiket, ha ennyire fogalmuk sincs arról, hogy egy bizonyos forgalmi helyzetben kinek és hogyan van elsőbbsége. Amikor egyetlen verzió marad csak - mivel a delikvens lassítás és oldalra nézés nélkül száguld be a körforgalomba, mintha az ott se lenne és mintha én nem haladnék felé a körforgalomban, a jogszabályok által védett oldalon - az, hogy erős fékezéssel oldjam meg az energiamegmaradás törvényének gyakorlati prezentációja nélkül a helyzetet, ráadásul fogalma sincs arról, hogy mi a problémám, sőt, neki áll feljebb. Az ember esze megáll és körülnéz..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése