2013. november 5., kedd

Pont

Pont az a pont és pont úgy. Bizonyos dolgok annyira maguktól értetődnek, hogy fel sem tűnnek, amíg nincs velük valami zavar. Ilyen a láb, jelen esetben a saját lábam. Az eddigi fekete pont a rendszerben, amit helyváltoztatásra használok, a bokámat illette, de az utóbbi időben, hogy van újabb fekete bárányom, a bokám teljesen a háttérbe szorult. Most a térd van a soron. Ugyan javul, de korántsem olyan intenzíven, amennyire én szeretném. A volt edzőm szerint minden fejben dől el, ehhez képest próbáltam is hatni rá, de szerinte a dolgok térdmagasságban vannak megírva, hiába is agyalok rajta felsőbb szinten. Ráadásul eddig fel sem tűnt, hogy úgy alszom, hogy a térdem egy bizonyos pontja ér hozzá az ágyhoz, illetve a másik lábamhoz. Persze miért ne pont az a pont fájna most, ezért kényelmetlen de újszerű módokon próbálok aludni, de valahogy nem az igazi. Abba már bele sem merek gondolni, hogy ha fájás irányát mint tendenciát nézem, akkor mi is lesz a következő?

Nincsenek megjegyzések: