Útdíj

Nem tetszik nekem az útdíj! Persze lehet azt mondani, hogy eszi nem eszi, nem kap mást és különben is örüljek annak, hogy nincs teherautóm, mert akkor a gatyám is rámenne a dologra, de akkor sem örülök. Nekünk magyaroknak amúgy is az a bajunk, hogy ha nem személyesen minket ér érdeksérelem, akkor csendben vagyunk, sőt néha még rá is teszünk egy lapáttal, hogy igen, tőle tessék elvenni, neki telik rá! Szakítok a hagyománnyal és kimondom: Nem tetszik! Miért? Azt hiszem ezt a díjat is ugyanolyan átgondolt és tervezett módon vezették be, akár a többi hasonló döntést is. Valahogy az az érzésem, hogy a számítás alapja a következő volt. Ha eddig száz forint volt a díj és tízen használták a pályát, akkor ha tízszeresére emeljük az árat, akkor a bevételt is megtízszereztük. Ezt a pénzt természetesen már előre el is költöttük, de ekkor jön a rögvaló, hiszen Magyarország egy tranzitország. A forgalom ami itt megy keresztül, mehet ám máshol is, főleg úgy, ha Európa legolcsóbb útjaiból hirtelen a legdrágábbat csinálunk - az emberek ugyanis nem hülyék. El kellene dönteni azt, hogy mit szeretnénk - több bevételt, vagy kisebb forgalmat? Nem mondom, hogy az utóbbi nem jó cél, hisz nálunk halnak halomra a kialvatlan román kamionosok is, de akkor nem fog teljesülni a terv, hisz b.szni és szűznek is maradni egyben még senkinek sem sikerült. Ez a pénz, a túltervezés következményeként hiányozni fog a költségvetésből, amit aztán majd fizethetünk be mi, valamelyik adó megemelése által, vagy új adó formájában..