Mutizmus

Az a jó abban, ha az ember orvosi témákban olvas könyveket, hogy előbb utóbb megtalálja magán az éppen olvasott betegség tüneteit. Hasonlóképp, mint talán a Három ember egy csónakban című regényben ahol az egyik főszereplő járt hasonlóan. Én most legutóbb a mutizmusról olvastam és utánanézve a dolognak, eszembe jutott az, hogy a családi legendárium egy része most talán új értelmet nyert a felismerés által. Az is eszembe jutott, hogy mi lehetett volna akkor, ha felismerik a dolgot és kezelik is - ha a dolog egyáltalán kezelhető - vajon mi lehetett volna belőlem úgy? Lehettem volna oktató, nem ily billentyűzet koptató, esetleg tűzoltó, katona vagy vadakat terelő juhász? Mennyi felemelő életpálya lehetősége nyílhatott volna meg. Bár ha arra gondolok, amire a regény szereplője jutott, amikor elvitte az orvos barátja receptjét a patikushoz, aki megtagadta a kiszolgálást azzal, hogy ezt neki kellene megtennie. A recepten az szerepelt, hogy minden nap fél óra séta, egy korsó sör és ne olvasson hülyeségeket. Lehet, hogy nekem is inkább ezt kellene tennem.