Felhívtam egy biztosítót, mert a közeli párnapos vakációmra utasbiztosítást akartam kötni, de szerintük a siklóernyőzés extrém sport, amire ők nem kötnek biztosítást. A búvárkodás és a snowboard szerintük nem extrém, de mivel erről nem volt szó, így ez a lehetőség nem játszott. Gondolkodtam közben, hogy egy biztosító szerint mi és mitől számít extrémnek - számomra például a búvárkodás feltétlenül az lenne, hiszen már pusztán abba bele lehet halni, ha valaki bizonyos mélységből hamarabb merül fel, mint ahogy az illendő, és a síelős ismerőseim is előkelő helyeket foglalnak el a traumatológiák kórtörténeteiben. De a tegnapi nap alaposan átértékelte az extrém sportokról alkotott véleményem. Ha extrémnek tekintjük azt a tevékenységet, amibe könnyen bele lehet halni, akkor számomra a legelőkelőbb helyet nem is a wingsuit vagy a bázisugrás foglalja el, hanem egész egyszerűen a mindennapos autós munkába járás. A tegnapi napon ugyanis előre megfontolt szándékkal meg akartak ölni, miközben teljesen szabályosan közlekedve épp munkába siettem. Egy bmw-s ember (lény) volt az elkövető, aki úgy gondolta, hogy mert ő siet, a többiek majd megoldják azt a forgalmi helyzetet, hogy előzéskor épp jönnek szemben. Nos, megoldottuk, de nem rajta múlt. A trágya is megállt bennem egy pillanatra, a mellékelt kép nem igazán adja vissza a látványt, amivel egy pillanat alatt szembesültem és sokáig csak 'B' és 'K' betűs szavak jutottak eszembe, ha a kedves lény anyukájára illetve rá gondoltam. Engem nem zavar, ha az úriember/hölgy, egy kietlen úton nagy sebességgel betonfalnak rohan és ezzel vezeti ki magát a társadalomból, de ha ártatlanokat ölne (például engem) az mélységesen felháborít. Potenciális gyilkosok között kell élnünk és ezeket nem kapja el senki, sohasem..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése