Meglepő, hogy lassan az alatt az egy hónap alatt, míg magam sütöm a saját kenyerünk, mennyire meg tud változni a fogyasztási szokásunk. Például azáltal, hogy jóval több kenyeret falunk be és semmit nem dobunk ki belőle. (Na jó, eddig se dobtuk ki igazán, de félretettük és a családi csirkeállomány falta be a későbbiekben.) A saját kenyér finomabb és a kovász miatt sokkal jobban eláll - már amikor marad belőle. Az egy kiló lisztből készülő tejes kifli (10 darab) rendszerint aznap múltidőbe kerül át. Az egy hónapom alatt több lisztet vettem, mint eddig szinte egész év alatt. Azt hiszem lassan át kell állnom a kartonos beszerzésre. Úgy érzem, hogy a mérleg alapvetően pozitív - főleg ami a versenysúlyunkat illeti..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése