Sokaknak ez a dolog nem jelent semmit. A fiatalok valószínű, hogy azt sem tudják mi ez, egyedül az öregebbek - mint én, kapják fel erre a fejüket. Gyerekkori emlékeket ébreszt bennem ez az édesség. Akkor minden egyes darab celofánba volt csomagolva és meg lehetett enni. Speciális íze volt, semmihez nem hasonlítható - gyerekkor- és nosztalgiaíze egyaránt. Annak idején anyai nagyapámtól kaptam rendszeresen, aki fájdalmasan hamar elhagyta a családot. Alig maradt vele kapcsolatban emlékem - hatalmasakat tudott tüsszenteni, pár közös séta a váci Duna parton és a krumplicukor. Ezen felbuzdulva az egyik áruházban újra vettem krumplicukrot, de az a gyermeki-nagyapai íz már a múlté. Kilóra lehet kapni és inkább hidegburkolásra való, mint étkezésre - olyan kemény. Hiába, a gyerekkor örökre elveszett, ahogy a régi jó krumplicukor is..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése