Gyerekként sosem gondoltam arra, hogy a világunk folyamatosan változik. Amikor annak idején, a hetvenes évek végén - tisztán emlékszem a képre még most is - a lemenő nap fényében álltam az iskola korlátjánál és arra gondoltam, hogy kétezerben meg fogom élni az ezredfordulót (tudom, igazából 2001-ben) és akkor harminckét éves leszek - olyan valószínűtlenül messze volt minden. Sosem gondoltam volna, hogy ennyire rövid idő alatt ennyi minden megváltozik. Akkor is fotóztam, de sosem hittem volna azt, hogy már csak az emlékeimben vannak meg azok a képek és helyszínek, amiket annak idején nap mint nap felkerestem vagy láttam és éppen ezért meg sem próbáltam megörökíteni. A kedvenc bicajos crosspályánkon lakótelep nőtt ki, a régi szántóföldön luxusgettó lett, az utak aszfaltosak és minden autókkal lett tele. Mennyi megörökítési lehetőség veszett el és veszik el most is. A fene se gondolta volna..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése