Ujj

Gogol meglehetős kis novellát kanyarított egy orr köré, úgy gondolom ezután, hogy az én ujjam is megérdemel pár sort. Annál is inkább, hisz naponta felhívja magára a figyelmemet. Az ember úgy van az alkatrészeivel, hogy a legtöbbről tudomást sem vesz egészen addig, amíg nem történik vele valami, például rossz helyre üt a kalapáccsal, vagy amikor lerántja a garázsajtót, elfelejti kikapni a résből a kezét. Utóbbi, egész orgazmusközeli élmény volt - ezt próbáltam már és megerősíthetem. Ráadásul sokkal tovább is tart. De ez most nem a természetes körömfestésről szól, hanem a körmöt viselő alkatrészről, ami meglepő, hogy mennyire a háttérbe tud húzódni, pedig a munkáink java részét ezekkel az apróságokkal végezzük. De mióta egy erős csavarozás után valami megroppant benne, azóta folyamatosan tudósít arról, hogy létezik és részt kér az életemből. Mivel a jobbkezem véleménnyilvánító ujja, így pihentetni sem tudom, reggelre mindig megdagad és fáj is. Az orvos azt mondja, hogy ne várjak gyors sikert, az ilyen ízületi vagy ínproblémák hónapokig tarthatnak, sőt az is lehet, hogy sosem gyógyul meg igazán. Szép kis kilátások a jövőre nézve! Tényleg igaz lehet, hogy az ember csak kb. 30 éves koráig garanciális..