Próbáltam eddig mindenfélét, hogy a versenysúlyomat csökkenthessem, de eddig nem igazán vált be semmi. Hiába, az evésről nem tudok lemondani, és az az egyetlen gátja a kiadós súlycsökkenésnek. A kiadós, koplalásnak érzett napok után a tömegem nem hogy csökkent volna, de inkább többet mutatott a mérleg és ezt nehéz lenne a gravitáció növekedésére fogni, vagy pedig a mérleg hibájára. Mióta viszont a kórságom tart, azóta nincs kedvem enni. A tegnapi vacsorám csak két szelet piskóta és egy alma volt, így a súlyom is végre három kilóval lett kevesebb, így alig vagyok pár dekával a mázsa felett. Autentikus források szerint a férfiember pocakja akkor megfelelő, ha kihúzott testtel lenéz és a hasától még láthatja a bojtja végét. Ehhez nekem még kell tennem egy kicsit. Most vagy a pocakomat csökkentem, vagy mást kellene nyújtani. Hát, az előbbi még midig egyszerűbbnek tűnik, és ha így megy tovább, nemsokára elégedett lehetek a látvánnyal..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése