Szívmelengető és megnyugtató érzés az amikor valaki akit régóta ismerek már, közli, hogy cseppet sem bízik bennem jobban mint az utcán egy vadidegen emberben. Nem mintha alapfeltétel lenne a bizalom, de eddig abban a hitben voltam, hogy valamit jelenthet az ismeretség. Úgy látszik jelent is, de sajnos csak nekem.
2010. augusztus 6., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
3 megjegyzés:
...és ettől Te nem vagy kevesebb :)
Mármint attól, hogy ő mennyire bízik benned.
Éppen az, hogy lehet. Bennem nem lehet megbízni - ez valahol szar érzés még akkor is, ha nem adtam alapot rá.
Megjegyzés küldése