Egyedül vagyok, akár az ujjam. Ez persze nem igaz, hiszen az ujjaim nincsenek egyedül, hisz összesen húszan vannak, de végtagonként teljes létszámmal képviseltetik magukat, úgyhogy egy szavuk sem lehet. Nekem persze lehetne, mert ezen a héten a kollégám szabadságon van és egyedül vagyok a szobában. Ott, ahova ideköltözésünk napján rögtön kitettem az 'IF' feliratot, amiről mindenki valami programozói kunsztot kezdett keresni, senki se asszociált Monte Christo raboskodásának helyszínére. A jelenlegi helyzetben úgy fest, hogy a gróf szabadságra ment, mert magam nem tartom nemes származásúnak tehát én csak az abbé lehetek. Itt némileg elszakadtunk a regény által vizionált cselekményszáltól - ez egy párhuzamos valóság, itt a gróf a pihenése után visszatér és abbéságom is fog még szabadságra menni. Közben meg igaz, hogy amíg nem nyerek a lottón egy nagyobb összeget, mindketten a munka rabjai leszünk..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése