Ezt már nem hagyhatom szó nélkül! Az oklevél mellé, amit a céges röplabdabajnokságon kaptam és nem a nevemre, hanem egy számomra tökismeretlen névrokonom részére lett kiállítva, ma sokkal nagyobb elismerést kaptam. Az őszinte macskaöröm kifejezéseként egérdíjasok lettünk, ráadásul háromszorosan. Az első egér még a szabadságunk alatt érkezhetett, gondosan a lábtörlőre helyezve és már enyhén mumifikálódott állapotban volt, egybegyógyulva a lábtörlővel. A másodikat a fűben leltem meg pár napja, az utolsót ma reggel kaptuk szintén az ajtó elé. Daliás, ámde teljesen halott egérfi hevert az a küszöb mértani középvonalában ízlésesen eligazítva. Mivel mi nem eszünk egeret, így az ajándék a kukába került, de a szándék mindenképpen díjazandó. Macskáéknál ez egyfajta viszontgondoskodás ami az egerészni képtelen családtagnak jár, így mindenképpen jó hír, hogy egy családba biztos be vagyok már fogadva..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése