Remélem utoljára kell írnom a kútról mint projectről. Innentől már csak mint boldog felhasználó szeretnék nyilatkozni. Tegnap végre talán utoljára nyúltam hozzá és szedtem apró darabokra a tartály ürítő szivattyú vízrendszerét. Rájöttem, hogy a vízszerelési anyagok drágák! A vasból készült szerelvények kidolgozása szörnyen primitív, a rézből készülteké megfelelő, de aranyárban adják. Egy colos T idom rézből 2eFt, vasból ugyanez 500 forint körüli áron mozog. Rézzel sokkal kulturáltabb dolog dolgozni, csak legyen mellette vastag pénztárcája az embernek. Így azt a kompromisszumot kötöttem, hogy ahol lehetett vassal, ahol külső csatlakozások voltak ott rézzel dolgoztam. Beillesztettem a szivattyú szívóoldalára egy visszacsapó szelepet közvetlenül a vízszűrő után. Eredetileg elé szerettem volna, hogy a leálló szivattyú esetén a víznyomás ne szeleljen el a tartály irányába, de hamar rájöttem az álláspont tarthatatlanságára, ugyanis ebben az esetben a vízszűrő is nyomás alá került volna. Most ugyanis nem folyik, de ha rosszul raktam össze és nyomás alá kerül lehet, hogy folyt volna, így meg csak áll benne a víz. Szóval mostmár van a szívóoldalon vízszűrés, és mivel a vizet nem a tartály aljából szívom hanem kissé feljebb, van módja a homoknak kiülepedni a tartály aljára illetve a maradékot meg kiszűri a szűrő. Azért, hogy az elzárt csap mellett működő szivattyú ne okozzon károkat a rendszerben (A fokozódó víznyomás esetleg szétnyomja a csöveket ezáltal eláztatná a sufnit.) beszereltem egy nyomáskapcsolót is. Ehhez a szivattyú nyomóoldalára egy T idommal egy vízre és levegőre is használható nyomáskapcsolót tettem ami megszakítja a szivattyú áramellátását egy bizonyos nyomásszint felett. A beállítással el kellett szüttyögnöm, hogy a működő vízvételezés mellett még ne, viszont zárt csapnál viszont oldjon le. Miután beállítottam, kiderült, hogy a Gardena szerelvények roppant praktikusak, de ilyen nyomás alatt lévő rendszereknél nem üzembiztosak, így fix kötésre kellett cserélnem az összes csatlakozást. A rendszeremben jelenleg nincs tágulási tartály, hanem a nyomáskülönbséget a kötésre használt műanyagslágok veszik fel. Kíváncsi leszek ezek élettartamára. Használat után azért áramtalanítok és leengedem a nyomást a rendszerből, kinek hiányzik egy özönvíz a sufniban. Gondolom úgyis akkor történne, ha nem vagyok otthon..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése