Bizonyos dolgok születése balladai homályba vész. Derengő emlékeim szerint a rokfort sajt születése a véletlennek köszönhető. Egyszer egy pásztor amikor a nyáját legeltette épp túl volt az ebédjén. A desszertként kapott sajtot ínséges időkre gondolva eldugta egy kis barlangfélében, azután jól el is felejtkezett a dologról. Másfelé járt a nyáj, másfelé volt neki is dolga jó sokáig. Ám amikor legközelebb is arra járt, eszébe jutott az eldugott sajt. Megkereste, megkóstolta és finomnak találta. Mindez arról jutott eszembe, hogy az oldalbordám levágván a penészes részeket a sajtról a kukába dobta mielőtt megkóstolhattam volna azzal a felkiáltással, hogy ez egészségtelen, hiszen láthatóan penészes. Eszembe ötlött, hogy nagy szerencséje van a világnak, hogy az eldugott érett sajtot a pásztor kereste meg és nem a felesége. Ha az utóbbi találja meg, most rengeteg finomsággal lennénk szegényebbek. Tanulsága az esetnek az: A nagy dolgok születésénél néha előny az, ha távol tartjuk tőle a nőket..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
Hát igen, anyud is ott volt amikor születtél. Nézd meg mi lett belőle. Magasságod leszámítva nem valami nagy dolog...
Ezt én nem is értem. Senkitől nem kértem azt, hogy szüljön meg. Hálás azért lehetek, amiért felneveltek, de a megszületésemért talán mégsem kellene hálásnak lennem, vagy tényleg nem értem azt, hogy miről akartál itt írni nekem.
Megjegyzés küldése