2009. április 20., hétfő

Évi első!

Na nem a fenti néven illetett hölgyről és az ő sikereiről szeretnék most írni,bár bizonyára az is megérne egy pár keresetlen szót, főleg, ha ismernék megfelelő Évit, akinek a sikerei heveny szívdobogást idézhetnének elő csoffadt testem bordázata között. Sajnos azonban ilyen Évit nem ismerek, az ilyen nevű ismeretségembe tartozó hölgyek lágy cicaléptekkel oldalaztak ki az életemből még ifjúságom hajnalán. Viszont a hétvégén sikerült végre repülnöm egyet, így ez volt az évi első szárnyalásom. A nap szépen sütött és lágy szellő lengedezett, midőn a repülőtérre érkeztem, ahol buzgón földi gyakorlatokba kezdtem. Ennek eredményeképp tele is vagyok kék és zöld foltokkal és fájásokkal. Az élénkülő oldalszélben bemutatott 'érdekes' felszállások alaposan elvették a kedvünket mindenféle próbálkozástól és a földön ücsörögve múlattuk az időt, kedvező szélre várva. Minden rendes szélnek illik estefelé elállnia, így a kedvező alkalom végre eljött és a magasba emelkedhettem. Az első startot elrontottam ugyan, de a másodikkal sikerült a szelek szárnyára kelnem, és egész jót repültem végre. Már nagyon vártam erre a pillanatra és arra is, hogy az első felemelkedésemet megelőző majré alábbhagyjon. Végre talán már ezen is túl vagyok, a jövő héten a folytatása következik..

Nincsenek megjegyzések: