Kőleves

Márpedig egy tisztességes vasárnapi ebédhez a leves az kő! Ebből a vezérelvből kiindulva tegnap egy igen meglehetős levest sikerült összehoznom. A húslevesre esett a választás, ugyanis már régen volt az étlapon, és mindenképpen a hagyományos vasárnapi levesek fő megtestesítője. Akkor jó, ha minél többfajta húsból és gazdagon zöldségelve készül. Nem egy gyors étel, lassú tűzön fő, több óra míg kész lesz. Ha erősebb lángon készül, akkor, bár az íze nem változik számottevően, a színe mindenképp zavaros lesz, ami az esztétikai élményt ronthatja. A húsokat hideg vízbe tesszük fel főni, ha felforrt, bezöldségeljük. Mindenképpen kerüljön bele egész gerezdekben fokhagyma, só, egész feketebors, és annyiféle zöldség, amennyi csak van otthon. A fehér és sárgarépa mindenképpen alapkövetelmény, de jó ha van zeller, karalábé és krumpli is. Tegyük bele a zeller zöldjét, és vöröshagymát is, megmosva, de a héjával együtt, mert ez is színt ad a levesnek . Kerülhet még bele a személyes kedvencem, kelkáposzta is. Cérnametéltre szedjük, a húst jófajta házitormával fogyasztjuk, ha kiürült a tányér. Bár a tegnapi leves is jól sikerült, de a gondolattól újra összefut a számban a nyál...