Azt hiszem a kompóthoz, akár csak Mozart zenéjéhez is meg kell érni. Annak idején egyikért sem rajongtam igazán, illetve ez ebben a formában nem igaz, hiszen a kompótot, mint desszertet fogyasztottam, de mint szerves része a főételnek - nos így gondolni sem mertem rá. Mindenféle úri népek húshoz meg egyebekhez köretként fogyasztották, én úgy rá sem bírtam volna gondolni. Nicht kompót, nicht kompót! - mint az egykori klasszikusban, nekem sem volt kompót az étlapon, igaz én oroszokat sem tartottam a spájzban. Manapság meg falom a húsok mellé a jóféle barackbefőttet. Hogy változik a világ! Ráadásul Mozart is az egyik kedvencem lett..
2015. augusztus 3., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése