A gyűjtő külön állatfajta. Mivel magam is ezen rendszertani osztály tagja vagyok, így jól ismerem a fajtámat. Ez nem is csak pusztán egy hobbi, ez egy életforma vagy tulajdonság, olyasmi mint a szemszín vagy a testalkat. Azt nem tudom, hogy öröklődik-e vagy hogy kerül az emberhez, de ha már ott van, akkor biztosan fel lehet ismerni. Ha másról nem, az érzésről, ami furcsa szorító érzés mellkastájon, amikor az ember meglátja vágyai tárgyát, meg akarja érinteni, birtokolni szeretné. Eszembe jutott mindez akkor, amikor a családba megérkezett Erik. Rájöttem, hogy az eddigi szórványos érdeklődés a jópofa plüsskrokodilok iránt, eszkalálódott, kezd ellepni a vágy, hogy minél több plüsskrokodilom legyen! Erikkel együtt van már három. Ez már nagyon úgy fest mint egy gyűjtemény és én újra gyűjtőnek érzem magam..
2015. július 17., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése