Orrszőr

Az orrszőr olyan mint a vélemény. Mindenkinek van, de senki sem kíváncsi a máséra. Valahogy és valamiért gusztustalannak tartjuk mindazt ami az orrunkból jön kifelé, nem szívesen beszélünk a dologról, pedig nap mint nap bennünk van és a burjánzása meglehetősen kellemetlen. Bárki tetszetős külalakját el tudja rontani az orrából kilógó pár erős szőrszál, főleg mivel vonzza a tekintetet és az ember már másra nem is tud ilyenkor figyelni - így egy induló érdekes társalgás is szőrfixálásba tud fulladni. Arról nem is szólva, hogy ez a képlet meglehetősen érzékeny, és állandó orrviszketést is tud okozni, ami kellemetlen, hisz a viszkető orr a babonaság szerint veszekedést vagy mérget jelent - ami be is következik, hisz amíg a szőrt nem sikerül eltávolítani, garantáltan idegesek leszünk. Mert nem csak piszkál, de ragaszkodik is a nyavalyás. Nálam odáig ment a szemtelenségben, hogy nemcsak az előbb említetteket produkálja, hanem vette a bátorságot arra is, hogy őszüljön. Ez olyan ciki, hogy egyre több rajtam a fehér. Vajon a télapónak is fehér az orrszőre? Lassan átvehetem a hivatalt tőle, csak le kell löknöm hozzá szegényt a tetőről..