Még az éjszaka földöntúli zajra riadtam fel. Először, félálomban nem is tudtam azonosítani a forrását. Több tippem volt, de mindegyik inkább a múló álom mellékhatása volt inkább, mint a realitás egy szelete. Olyan volt, mintha a házat ellepte volna a víz és a benne lévő levegő nagy buborékokban szökött volna valahol, vagy nagy pléhlemezekkel rohangált volna valaki a sötétben és mindennek nekiütközött volna. Amikor végleg kiment az álom a szememből és a zaj sem akart magától elmúlni, felkeltem, hogy a lárma okát kikutassam. Miután az ablakon kinézve a nagy sötét semmin és a csillagos égen kívül mást nem láttam, a figyelmem a lambériára fordult. Kiderült, hogy valami állat kavar bent a tetőszigetelés és a tető között. Nem tudom mi lehetett, mert eddigi ismereteim szerint nem lehet bejutni a tető alá. Erről persze a dög nem tudott és vadul kepesztett a borítás alatt. Az első dörömbölésre pánikrohamot kapott, a másodikra talán elvitte őt a szívinfarktus, mert csönd lett. Visszafeküdtem, de sokáig nem jött álom a szememre. Ez egy kifejezetten szar éjszaka volt. Csak az nyugtat meg, hogy legalább a dögnek is..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése