Dilemma

Nyakunkon vannak a választások és rám továbbra is a szürke köd ereszkedett. Nem tudom, hogy kire adhatnám jó szándékkal a voksom, csak olyanok vannak a tarsolyomban, akikre biztosan nem szavaznék. Az az opció, hogy nem megyek el az eseményre bennem fel sem merül, mert így olyan lenne mint a strucc, aki a homokba dugja a fejét a döntési helyzetekben, ahelyett hogy végre elhatározásra jutna. Azt hiszem, azzal fogom a lehető' legjobbat fogom tenni, ha Barack Obamára szavazok. Kicsit esett a népszerűsége mostanság és egy szimpatikus figura, szemben a magyar politikai elittel, akik között csak olyasvalakiket tudnék csak találni akiket kevésbé utálok jelenleg. Szerény véleményem szerint a hazai politikának leáldozott, csupa, a saját boldogulását kereső ember akarja megkaparintani a hatalmat, akiknek régóta semmi sem drága. El kellene zavarni végre ezt a sok növényt, a szegfűt, a narancsot, a tulipánt és a többi zöldséget, a parlamentre kiírni, hogy az ülések érdeklődés hiányában elmaradnak és a belépés csak aznapra váltott érvényes jeggyel. Csatlakozhatnánk az Egyesült Államokhoz és mi lehetnénk a z ötvenegyedik csillag a zászlón, valahova csak elférne az a kis jel, bár az alakjával sok embernek gondja van idehaza. Legfeljebb majd a zászló hátára varrjuk, hogy kevesen láthassák. Választhatunk magunknak kormányzót, Ausztria is közel van és ráérő izompacsirtát is találunk odaát - ez szinte biztos. Mi meg elkezdhetünk igazi politikust keresni az önjelölt világmegváltók helyett és ráérünk majd akkor politizálni, ha majd felnövünk a feladathoz. Talán, majd a következő' évezredre..