2012. május 6., vasárnap

Lapát

Egy napja csak a lapátra gondolok, meg- megállva! Jutnak eszembe a költő kifordított szavai, noha az eredeti szavaknak aktuálisabbnak kellene lenniük pont a mai napon. De ugye a lapátnak is aktualitása van - bármennyire is furcsa. Új gyógyszert szedek - pénteken kezdtem el. Mint minden, ennek is vannak mellékhatásai - például az, hogy álmosít. Így hát innen a szerszámmal való kapcsolat - mert úgy érzem magam, mint akit képencsaptak egy szívlapáttal - csak, hogy a szeretet szavát is be tudjam csempészni az írásba. Aorta az igazi - mert az szívből jön! Legszívesebben bemásznék az asztal alá aludni! - mert ugye nem elég, hogy törődött vagyok, de még dolgoznom is kell ezen a szent napon, ráadásul ettől függetlenül holnap kezdődik az újabb munkahét, és a hétvégi munkavégzés egyéni szoc. probléma..

2012. május 4., péntek

Gondolkodóba estem

Ha elfogadjuk axiómaként azt, hogy egy nőt könnyebb teherbe mint gondolkodóba ejteni (Az olvasó nők természetesen kivételek - mielőtt megsértődnek rajta. Szóval ők erősítik a szabályt!) akkor indirekt módon bizonyítottam legalább azt, hogy nem vagyok nő, mivel gondolkodóba estem és nem vagyok terhes. Illetve gondolatoktól terhes, gondterhes. Szóval mégiscsak lehetnék akár nő is. Nem mintha vágynék rá, nem tudnék mit csinálni a roppant fejlett logikai és tájékozódó képességemmel. Szóval a kérdés, ami miatt ezt a szálat fűzni kezdtem az, hogy a múltkori átkom (Mely szerint ha még egyszer Auchanba megyek, ott rohadjak meg.) érvényes-e felvásárlásra? Ugyanis kedvenc áruházamból Auchan lesz, úgyhogy ha eddig nem akartam a madaras tescoba járni, akkor most márpedig oda fogok. Ha az átokban nincs ilyen jellegű vis maior eset, azt hiszem meg vagyok lőve..

2012. május 2., szerda

Porszívó

Érdekes kis gép, javarészt takarításra használják. Lehet szeretni és gyűlölni, én eddig az utóbbi véleményt osztottam. Ugyanis hangos, darabokra töri a csend sima üvegét a fejhangú visításával és hiába van rajta mindenféle csodaszűrő, azért csak felkavarja a lakásba leülepedett port. Aztán ott a porzsák kérdése is. Vagy veszünk tartós textilből készültet - ekkor minden ürítést gázálarcban kell megejtenünk, vagy eldobható, papírból készítettet - ez utóbbi higiénikus de drága és megvan az a veszély is, hogy két év múlva nem kapunk beleillő zsákot. Ma rájöttem több dologra. A porszívó jobban szív, ha üres a porzsák, illetve ha azt ami a porzsák volt valaha és jelenleg úgy néz ki mint egy háromkilós betontömb, egy újra cserélem. Illetve mégiscsak jó kis találmány ez, mert ha nem lenne, most állhatnék seprűvel és lapáttal szinte ugyanott, ahol elkezdtem a röpke kis takarítást.